Mostanában elég sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy "Mikor tudok elmenni nyugdíjba, mert XY ezt és azt mondta."
Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
2012. január 1-ét megelőzően lehetőség volt előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítani. Ez azt jelentette, hogy meghatározott szolgálati idő mellett, az illetőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően meghatározott idővel el lehetett menni előrehozott öregségi nyugdíjba.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása nyomán 2011. december 31-ét követően az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően csak korhatár előtti ellátásra való jogosultság esetén lehet nyugellátást megállapítani. Egyúttal azt is figyelembe kell venni, hogy a kormányzat döntése szerint 2022-re fokozatosan egységesen 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár.
Ez által - a jelenlegi szabályozás szerint - öregségi nyugdíjra jogosult az a személy, aki
- 1950-ben született és betöltötte a 62. életévét (2012),
- 1951-ben született és betöltötte a 62. életévét (2013),
- 1952-ben született és betöltötte a 62 és fél éves életkort (2014 második fele-2015 első fele),
- 1953-ban született és betöltötte a 63. életévét (2016),
- 1954-ben született és betöltötte a 63 és fél éves életkort (2017 második fele-2018 első fele),
- 1955-ben született és betöltötte a 64. életévét (2019),
- 1956-ban született és betöltötte a 64 és fél éves életkort (2020 második fele-2021 első fele),
- 1957-ben született és betöltötte a 65. életévét (2022),
és legalább 20 év szolgálati időt szerzett.
A fent felsorolt életkorok betöltése előtt a jogi szabályozás kizárólag a nők esetében engedélyez korhatár alatti öregségi nyugdíj megállapítást, abban az esetben, ha az illető 40 év szolgálati időt szerzett. A szükséges szolgálati idő megszerzése esetén életkorától teljesen függetlenül öregségi nyugdíjjogosultságot szerez a női igénylő.
Fontos azonban kiemelni, hogy ezekben az esetekben nem minden szolgálati idő fogadható el, ami a "rendes" nyugdíjak esetében szolgálati időnek számít. Nem fogadhatók el többek között az 1998-at megelőzően nappali tagozaton folytatott tanulmányok, vagy például az álláskeresési járadék. A törvényi felsorolás értelmében szolgálati időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási idő (vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama), valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és a súlyosan fogyatékos gyermek ápolási díjának időtartama. Itt is csak abban az esetben állapítható meg ellátás, amennyiben a keresőtevékenységgel járó biztosítási idő vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama eléri a 32 évet (ez alól csak a fogyatékos gyermek esetében tesz kivételt a jogszabály, akkor 30 évet ír elő).
Fentiekben természetesen csak az öregségi ellátásokról írtam, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megváltozott munkaképesség-csökkenés alapján is el lehet menni nyugdíjba (ez a korábbi rokkantsági nyugdíj). Ennek feltételeire, szabályozására egy későbbi posztban térek ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése