Annak érdekében, hogy a nyugdíjasok ne szenvedjenek hátrányt attól, hogy külföldön dolgoznak - vagy dolgoztak -, államok közti kétoldalú egyezmények születtek a szociális biztonság témakörében. Ezekről az egyezményekről fogok rövid ismertetővel szolgálni az alábbiakban.
Még az 1950-es évek végén kezdődött el egy folyamat, ahol a "baráti országok" egymás között úgynevezett bilaterális (kétoldalú) szociálpolitikai egyezményeket kezdtek el megkötni annak érdekében, hogy a munkaerő szabadabban áramolhasson egyik országból a másikban. (Ne felejtsük el, kizárólag a KGST országokról volt szó.)
Első a sorban a magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény volt , majd ezt követték a Lengyelországgal, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Bulgáriával, Romániával és a Szovjetunióval kötött szociálpolitikai egyezmények.
Az európai uniós csatlakozási folyamatok és a jogszabályok fejlődése nyomán ezen egyezmények közül már csak kettő hatályos - azok is csak részben.
A magyar-szovjet szociálpolitikai egyezményt számos szovjet utódállam beépítette nemzeti jogába, néhány azonban kihagyta, továbbá a balti államok menet közben EU tagállamokká váltak, így ott sem hatályos az egyezmény. Az egyezménnyel érintettek köre azonban Ukrajnában és Oroszországban a legjelentősebb és ez a két ország továbbra is alkalmazza a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezményt.
A magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény a másik, még részben fennmaradt szociálpolitikai egyezményünk, ott Horvátország és Montenegro (később láthatjuk, miért), valamint Szlovénia - az Uniós csatlakozás miatt - került ki az egyezmény területi hatálya alól.
A XX. század legvégén kis túlzással kijelenthetjük, hogy megnyílt a világ a magyar munkavállalók előtt. Ez mindenképpen szükségessé tette, hogy a nemzetközi szociálpolitikát újragondolja Magyarország. Néhány éven belül modern - a szociálpolitikai egyezményeknél sokkal modernebb - alapokra helyezték a kérdést és számos európai országgal megkötésre kerültek szociális biztonságról szóló egyezmények. Svájc, Németország és Ausztria volt az első hármas, őket követte Hollandia, Horvátország, Bulgária, Románia, végül Montenegro. Itt megjegyezem, hogy a modernizált magyar-román és magyar-bolgár egyezmény hatályon kívül helyezte a korábbi, szociálpolitikai egyezményt.
A kontenines határain kívül is születtek szociális biztonságról szóló egyezmények, ezek közül a legjelentősebb a magyar-kanadai egyezmény, hiszen Kanada rendkívül népes magyar lakossággal rendelkezik, többségük főleg az '56-os időszakban utazott külföldre (nem túl elegáns kifejezéssel élve disszidált). Külön egyezmény született Kanada francia tartományára, Quebec-re vonatkozóan. Véleményem szerint kevésbé pragmatikus, sokkal inkább politikai jellegű döntés született, amikor megszületett a Dél-Koreával kötött szociális biztonsági egyezmény.
A nemzetközi kétoldalú egyezmények között a legfrissebb a 2012. október 1-én hatályba lépett magyar-ausztrál szociális biztonságról szóló egyezmény. Ausztrália esetében is elmondhatjuk, hogy az érintettek körének túlnyomó részét az '56-os kivándorlók jelentik.
A bilaterális egyezmények mellett az Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország egy multilaterális (sokoldalú) szociális biztonsági egyezményhez is csatlakozott. Az uniós csatlakozás egyúttal hatályon kívül helyezte a többi, uniós állammal kötött kétoldalú egyezményeket. Így hatályát vesztette a magyar-csehszlovák és a magyar-lengyel szociálpolitikai egyezmény, valamint a magyar-svájci, a magyar-német, a magyar-osztrák, a magyar-holland, a magyar-román és a magyar-bolgár szociális biztonsági egyezmény.
Jelenleg tehát Magyarország az alábbi országok tekintetében rendelkezik szociális biztonsági megállapodással:
- Európai Unió országai - a 883/2004/EK rendelet (korábban 1408/71.EGK rendelet) alapján, 2004. 05. 01-től,
- szovjet utódállamok (az első bekezdésben felsorolt kivételek figyelembevételével) - az 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelet alapján, 1963. 07. 01-től,
- jugoszláv utódállamok (kivéve Szlovénia, Horvátország, Montenegro) - az 1959. évi 20. számú törvényerejű rendelet alapján, 1958. 07. 01-től,
- Horvátország - a 2005. évi CXXV. törvény alapján, 2006. 03. 01-től,
- Montenegro - a 2008. évi LXXII. törvény alapján, 2009. 04. 01-től,
- Kanada - a 2003. évi LXIX. törvény alapján, 2003. 10. 01-től,
- Quebec - a 2006. évi XVII. törvény alapján, 2006. 07. 01-től,
- Dél-Korea - a 2006. évi LXXIX. törvény alapján, 2007. 03. 01-től,
- Ausztrália - a 2011. évi CXVII. törvény alapján, 2012. 10. 01-től.
Ismereteim szerint jelenleg az alábbi országokkal folyik egyeztetés vagy tárgyalás bilaterális szociális biztonsági egyezmény megkötéséről:
- USA
- Japán
- Törökország
- India
- Albánia
- Moldávia
Úgy tervezem, hogy a közeljövőben a hatályos nemzetközi egyezményekről egy kicsit részletesebb tájékoztatást is nyújtok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése